Látomás

Nem először fordul elő, hogy látomásom van . Ez amolyan félig éber-félig alvó állapotban szokott előfordulni. Tegnap éjjel is  így történt. Mivel a fizikai világomban nincs előrelépés, álmodozom, ábrándozom, mint ahogyan le is írom ezeket a történeteket a dream world kategóriában. Nos, azt a történetet képzeltem el, hogy az egyik orvos kollégája találkozóra hív, és én igent mondok. Tudtam, hogy nem az a célja, hogy megkörnyékezzen, vagy bármilyen intim kapcsolatot kezdeményezzen köztünk. Arra gondoltam, talán közvetít ….egy üzenetet, egy érzést, egy gondolatot. Elmentem hát a megadott étterembe, ahol várt rám. Diszkrét box a terem végében, ahol már nem járnak a vendégek.

Fesztelen csevegésbe kezdtünk, majd azt mondta, meglepetés vendége van számomra, talán örülni fogok. És akkor előlépett Ő a fal mögül…..és itt jött a látomás. Laza mozdulattal megtámasztotta a kezét a box falán, és egy számomra eddig ismeretlen, mosolygós, bájos arckifejezéssel kérdően nézett rám , és csupán a szemével ezt kérdezte : Nos, mit szólsz,meglepődtél,  örülsz, hogy én vagyok??

Határtalanul boldog voltam. De ami a lényeg, a megjelenését nem én alkottam meg, csak úgy jött valahonnan. És ez volt a látomás. Világoskék ing és farmer volt rajta. Igazából véve soha nem láttam még civil ruhában, mindig csak az orvosiban. Frissen borotvált volt, ami most olyan “kölyökképet” kölcsönzött az arcának, amit szintén nem ismertem. Nyugodt volt és kipihent. És az a bűbájos mosoly…..ezt sem láttam még soha. Vidám volt. Én is. Nevettünk és boldogok voltunk. Hozzám hajolt, megpuszilt. Megkértük a kollégáját, most már menjen el nyugodtan. Nem örült, szívesen maradt volna, de mennie kellett ….ezen is jót derültünk. Egy jól megszervezett titkos, meglepetés randi. 🙂